Stage palack vagy Sidemount? Az örök vita … 7-6. rész.

Hasonló írások erről: Technikai búvár oktatás, Technikai merülés | 0

… avagy Sidemount vagy XR Nitrox tanfolyam a computerek tükrében …

Döntsd el te! 

Gyors elöljáróban a képen NEM egy XR Nitrox búvár látható, hanem a leendő oktatójuk… 🙂

Nos, öt cikk után ma ismét elérkezett egy gondolat ideje – lehet nem is jut ma több eszembe – amikor is aljas és eléggé el ne ítélhető módon ármánykodunk tovább azon, hogyha mire számíthat valaki, ha a maga 30-50 merüléskéjével, csipetnyi nitrox és leheletnyi mélymerülő ismereteivel arra vetemedne, hogy hosszabb merülésekről álmodjon, mint amire egy hobbi oktató jogosult. És bár tudom, hogy ez több mint eretnekség és én is máglyán végeztem volna az első cikk után, ha az inkvizíció idején írom e sorokat, de hál istennek mára az víziszentegyház felkent inkvizítorai, maximum szenteltvizet hinthetnek utánam. Nézzük, mire jutottunk eddig:

Azt láttuk, hogy XR Nitrox – azaz egy kezdő technikai búvár tanfolyammal

  • Több gáz vihető

  • Hosszabb fenékidő érhető el a no deco időket összehasonlítva

  • Biztonságosabb merülés végezhető a dekompresszió szempontjából

  • Hacsak nem akarsz kompromisszumot kötni egy HiFi dagasztógép megvásárlásával, akkor egy hátlebegtetős BC esetén a XR Nitrox-al több megoldás hozható össze. Röviden egy BC olcsóbb, mint kettő.

  • Ha kb. ugyanannyi pénzed van reduktorokra, akkor egy másodiklépcső árával többért sokkal több lehetőséget nyersz.

  • Nagyobb valószínűséggel tudod kompromisszum nélkül – azaz előírás szerint – összeraknod a cuccod és élvezned a merülést, ha egy bázison bérelsz palackot és töltetsz.

Már majdnem végigértünk a gondolatokon, de egy lényeges eszköz – vagy annak pótló „izéje” kimaradt. Sok levelet kaptam ezzel a témával kapcsolatban, így ezt most igyekszem megválaszolni… Nézzük mi ez a kérdés:

Hogy a manóba kell számolni a gázváltás dekompressziós folyamataival?

Nos ez egy olyan kérdés, ami konkréten 6 kezdőnek (kár, hogy nagyon kezdőnek) is eszébe jutott. Ha végig arról beszélünk, hogy a gázváltás mennyire előnyös idő, mélység, deco, biztonság, ismételt merülés és csajozás szempontjából, akkor csak kell tudnunk róla valami izgalmasat nem? De bizony! Nézzük is!

A probléma

A problémánkat elméletben mindenki eddig is látta. Ha van egy bármilyen gázunk – legyen ez levegő, vagy bármely EANx keverék – akkor azzal aránylag nagy matek nincs, hiszen beállítjuk a computert és sutty. Mivel a sutty-ot már definiáltuk legfeljebb a táblázatokról kellene pár szót szólnunk. Valljuk meg becsülettel ma a kutya sem használ hobbi no deco-s táblázatot merüléstervezésre, mivel egymélységű merülésekre való. //Igaz ugyan, hogy lehetséges velük többlépcsős merüléseket is kiszámolni, de korlátozott lehetőségei miatt ez olyannyira nem terjedt el, hogy már az oktatók nagy része nem is ismeri ezt a technikát.// Itt azért megjegyezném, hogy szerintem – lehet, hogy ortodox módon – de azért érdemes ismerni a táblázatok működését, mert sok érdekes dolog fejthető belőlük vissza – de ez most nem tartozik a témához, és én is csak a felesleges megköveztetésemet próbáltam elkerülni ezzel a mondattal. Szóval, van a computer és sutty. Ha egy gázunk van, ez elég is.

De hogyan váltunk gázt?

Hát sidemount búvárról tudjuk, hogy ő sehogy, szóval aki az SM szerelmese, annak innen nem is érdemes tovább olvasnia. Ő már megérkezett.

Az XR Nitrox búvár viszont – ha szeretné kihasználni a gázváltásban rejlő csodás lehetőségeket, akkor bizony neki emelnie kell a tétet. Nézzük, mi az, amit egy XR Nitroxo-s búvárnak el kell követnie ahhoz, hogy gázváltáskor – azaz amikor egy más összetételű gázt kezd lélegezni – tudja követni a testében felgyülemlő nitrogén mennyiségét. Alapvetően erre két lehetősége van.

A computer

Az első, hogy titokban elsompolyog a bó’tba és veszen magának egy gázváltásos computert – ami bizony akár akcijóssan van, akár nem, bizony pénzbe fog kerülni. Lehet, hogy épp összefut SM búvárral, aki most veszi az SM BC-jét, majd nagy utálkozva elfordulnak egymástól, mert hát ezt így szokás. Ami viszont fontos lenne, hogy beszéljünk már kicsit erről a nagy computer biznicrő’.

Amit a computerekről tudni szerettél volna, de sohasem merted merted… – ja nem.

Amit a computerekről sohasem mondtak el neked…

… akinek viszon igen, az MOST hívja fel az oktatóját, köszönje meg neki szépen, mert nincs benne az anyagban, tehát a kolléga több volt mint tájékozott és jó fej. Akinek pedig nem mondták el, ne duzzogjon, mert nincs benne a könyvekben, így nem is kellett volna hallanod róla – azaz lehet, hogy nagyon rendes oktatód van, csak nem akar a szabványokkal szemben pisilni. Szóval semmi komoly, csak az életed… 🙂 – ez vicc volt. Vagyis nem…

Azt tudnunk kell, hogy a computer egy darab krumpli. Lehet kapni mindenféléket és mindenki azon küzd marketing oldalon, hogy melyik krumpli jobb. Szegény búvár – vegyen bármilyet, gázváltásost, avagy sima nitrox-osat – ezek alapján a marketing szlogenek alapján próbál válogatni, mert a lényeget nem tartalmazzák a hobbi tananyagok.  Pedig ez nagy hiba! Nézzük, mi is ez a „krumpli…”! Ez a krumpli egy egyszerű kis számítógép. Olyan, mint a laptopod otthon. Van fényes tetejű, meg világítós gombokkal ellátott, gyártja az ASUS, a DELL, a Samsung és még ezren… Melyiket lesz jobb? HÁT AMELYIKBEN JOBB A PROGRAM. Nem? Veszel egy VAIO-t és – most csak hogy értsd – felteszünk rá egy olyan programot, ami a Comodor 64-en futott, mi lesz belőle? Semmi. Nos így van ez a búvárcomputerekkel is. Sok százan kérdezték már meg tőlem, hogy MELYIKET VEGYÉK MEG? Az akármit, vagy a másikat. Amikor visszakérdeztem, hogy tudod-e, hogy milyen matematikai modell fut benne, 99% a kérdést sem értette – és teszem hozzá, ez nem az ő hibája. Az emberek 98,99-a ebből adódóan krumpli design alapján vesz computert és soha nem hallott olyanról, hogy mi a buborék alapú modellek és a lépcsőzetes számításokon alapuló deco elv között a különbség, melyik honnan és miért számol mit, mik ebből adódóan a hibáik. Szinte senki nem tudja, hogy mit rejtenek az RGBM, VPM, ZHL-8-ADT, titkos kódok és sorolhatnám varázsszavakat reggeliig.

Milyen computert vettél? – szoktam kérdezni a csillogó szemű tec-re jelentkezőket. Nitroxossat e! – hangzik a boldog válasz és szegény azt sem tudja, hogy kb. ez olyan, mintha kocsi vásárlás után valaki azt mondaná, hogy ötszemélyeset. Szóval, mielőtt bárki megindulna feldúlni a netet egy jó akcijójé, jó lenne, ha értené milyen program is kakukkol a vekkerében – mert bizony… BAROMI nagyok a különbségek. Kocsiból a legtöbb látszatra egyforma, hiszen négy kereke van. Igaz, van amelyiket ló húzza, de van olyan is, amiben 200 ló van – és mekkora különbség. És persze most túloztam, mert az egy pedagógiai fogás, de ha a lényeget nézed, akkor látod is. Nos… Ha XR Nitrox búvár nem volt teljesen rabja a ma dívó búvárfelszerelés vásárlási szokásainak – azaz esze nélkül nem vett valami akciós krumplit – akkor szerencséje van. Miért…?

Amiről még sohasem tanultál

Mert az XR Nitrox tanfolyamon tananyag szinten, azaz hivatalosan is tanul VÉGRE valami valóságosat a deco folyamatokról. a hallgató Mellesleg legnagyobb megrökönyödésére ilyeneket hall majd: „A 40-ről szaladj fel 5 méterre és állj ott 3 percre, mert az megold mindent – egy marhaság és egy életre felejtsd el…” és persze még ennél vadabbakat is, amit nem merek leírni, mert csak a káoszt fokozom és mégiscsak máglyán végzem… Csökkentvén a alattam a máglyát annyit hozzátennék feléd kedves olvasó, aki egyenlőre nem jön el egy ilyen képzésre, hogy eszedbe ne jusson úgy értelmezni ezt a fenti mondatot, hogy “még erre sincs szükség ééééés kilővééééés! – me’ megmurdelsz. Szóval neked marad az 5/3… OK? De nézzük XR Nitrox búvárt.

Szóval XR Nitrox búvár bizony eladja a nadrágját és vesz egy gázváltós computert, valamit tanul, mint a kisangyal. Teszi ezt azért, mert a krumpli nyomkodás, bá egyszerű sok olyan ismeret is kell a biztonságos nyomkodáshoz, ami nem ördöngösség, de hiányából baj lehet.

Deco??? Fejben???

Ez annyira titkos, hogy csukott szemmel kell olvasnod… Van egy fondorlatos dolog, ami szóba jöhet még a krumpli helyett, mint eshetőség. Ez egy szintén eretnek dolog és ez a „fejben deco”. Mindegy… Gyűjtsétek a rőzsét, akkor is elmondom. Az a helyzet, hogy a deco, bár egy rettentően sok összetevős problémakör, amiben már a limfociták, makrofágok és mitokondriális oxigén parciális nyomások gradiensei is szörnyű káoszt okoznak a megrettent tec búvároknak – másnak nem, mert más nem hallott róluk – az a helyzet mégiscsak a deco folyamatokkal, hogy adott paraméterek kézben tartásával, egy egyszerű fejben számolással megtudhatjuk a végeredményt computer nélkül is. Ez az eljárás nem is annyira új. Én magam 2003-ban tanultam hivatalosan és azóta egyre több tec búvár tanulta meg és alkalmazza nap mint nap. Őrület nem…? Kell hozzá egy 35 EFt-os gauge azaz egy digitális idő és mélység mérő és amíg a fejed működik, addig lesz deco infód. Nem merül le, mint a computered. Ha meg a fejed nem használható, akkor mindegy mit mutat a computer, ha már nem tudod leolvasni…

De csak óvatosan…

Itt jegyeznék meg egy szín tisztán szubjektív kérdést. A deco in fly módszer – vagy annak klónjai – jók, működnek, tesztek és extrém merülések bizonyítják, hogy 100%-ban megbízhatók annyira, mint a computerek. Ami kérdés az az kinek a fejében működik… Ennek a módszernek a kidolgozói kő kemény tec búvárok voltak, akik centi és perc pontossággal tették a dolgukat a legnehezebb helyzetekben is. Szóval a kérdés az, hogyha ezek a módszerek keverednek olyan gyakorlatú emberekkel, akik még nem stabilak technikában, vagy lélekben, akkor mi lesz? Igen, fontos mindkettőt megemlíteni, mert ha technikailag csúszkálsz, kapkodsz, hemperegsz, akkor bizony ez egy fizikai stressz és a vele együtt járó mentális stressz is elindul – azaz a számológépedben nagy katyvasz lesz. Ugyan ez a helyzet akkor is, ha simán egy csak a mentális stressz van jelen – azaz majrézol. Akár a feladatterhelés, akár a majré nyomja a bucidat én azt mondanám ne okoskodj… Vegyél krumplit… Aki ismer, tudja, hogy nagyon kritikus vagyok a mai búcsús felszerelés-vásárlási szokásokkal, de azt láttam, hogy amíg a fejedben nincs rend, ez a csodás módszer, csak bajt okoz… Valamint van még egy dolog, amiért nem fogod tudni mindig használni ezt a módszert. Ez pedig az elérhető gázok. Arab barátaim gázkeverési pontossága sokszor súrolta a bűvös +/- 1%-os határt… 🙂 Meg a +/- 10%-ot is… 🙁 Szóval, itt nem fog menni a dolog. Kell a krumpli.

Igaz, hogy a tanfolyamokon az XR Nitrox búvár megtanulja használni azokat a számítógépes programokat, melyekkel gázokat válthatunk, CNS-t tervezünk, fogyasztásokat és tartalékokat kalkulálunk arra az esetre, ha tényleg dekompressziósat merülnénk, de ha csak azért jöttél, hogy jó hosszúakat és biztonságosakat merülj, akkor míg SM búvár vesz még egy BC-t, neked kell egy gázváltós computer. Hogy melyikkel jutsz messzebb, azt neked kell látnod.

Szóval a mai konklúzió:

A gázváltásos merülés computer vásárlással jár!

Mára ismét legyen ennyi elég. Hamarosan jön a következő rész, amin elmélázhatsz a döntésed előtt.

Abban az esetben, ha esetleg neked ennyi elég volt a a döntéshez és érdekel, hogyan kezdhetnél bele egy XR Nitrox tanfolyamba, akkor összeraktam neked a tudandókat és egy kis motivációt…

Olvasd el az XR Nitrox – A “kezdő” Technikai Búvár Tanfolyam anyagát! Látni fogod… Még lányoknak is megy. 🙂

Mellesleg még egy napod van beváltani az ajándékodat… Szóval siess!

Art-of-diving-buvar-akademia-technikai-buvar-oktatas-banner-XR-Nitrox-550

Szeretettel:

Dora Gyula

Sidemount és XR Nitrox Instructor Trainer

Küldjétek el e következő részt!

 

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.