EXtended Range Nitrox – Technikai búvárkodás

Hasonló írások erről: Technikai búvár oktatás | 0

Avagy a kezdő technikai búvár tanfolyam

Látszólag kissé belekeveredtünk a technikai oktatás tematikájába, de szerencsére nem így van. Akkor mit keres a sorban a Tec Foundation, a Decompression Procedures és a Normoxic Trimix tanfolyam után egy olyan tanfolyam, melynek a neve is azt sejteti, hogy nem egy következő, magasabb tanfolyami szintről van szó, hanem egy ezeket megelőzőről? Azt, hogy a tapasztalatok kibővíthetnek, már meglévő dolgokat. Így történt ez a Technical Foundation tanfolyammal is.

A Tech Foundation célja az, hogy megismertesse a mélymerülés szerelmeseit egy megfelelő, biztonságos felszereléssel, annak használatával, valamint bevezesse őket a merüléstervezés – a hobbi merülésekhez képest – teljesen új gondolatvilágába. Ez alatt a munka alatt alakulnak ki a résztvevőkben olyan tulajdonságok, mint a csapatmunka elfogadása, a kollektív felelősségvállalás és az együttes problémamegoldás. Elsajátítják azokat a merülési technikákat, melyek szükségesek egy komoly dekompressziós merülés végrehajtásához. Ilyenek a +/- 20 cm pontosságú lebegés és a merülés tervezett ütemének (run time-ok) egy percen belüli betartása, a stage-k, orsók, bóják, lámpák, szárazruhák, valamint az EAN50 pontos kezelése a gázváltások alkalmával. A Tech XR program megalkotásakor úgy gondoltuk, hogy ez az első lépésnek kitűzött cél teljesíthető lesz az érdeklődőknek és szakmailag is egy kerek egészet képvisel. Szinte abban a pillanatban, ahogyan elkezdődött az SSI Tech XR program és megjelentek az első hallgatóink, a gyakorlatban jelentkezett egy új igény mely több oldalon, más és más miatt de hasonló irányba terelte a figyelmet.

  1. „Hogyan lehetne minél hamarabb belekezdeni a tec-be?” szólt az első eléggé gyakori kérdés. „Nincs még annyi gyakorlatom és a felszerelésem sem teljes, de a része szeretnék lenni a csapatnak!” folytatták a magyarázatot az érdeklődők.
  1. „Én – egyenlőre – nem akarok technikai búvár lenni de, szívesen merülnék EAN50-el, vagy használnám emelkedés közben, esetleg a biztonsági megállónál.” Kérdezték azok, akik képzettebbek és ismerik a nitrox jótékony hatását.
  1. „Hogyan lehetne bevonni azokat a lelkes érdeklődőket a csapatmunkába, akik még nem rendelkeznek a teljes tec felszereléssel?” kérdezték oktatók szerte a világban . A kérdés az ő részükről természetesen nem a „technikai” megoldás volt, hanem a jogi lehetőség – a tanfolyami szerkezet.

Eddig a válasz sajnos az volt, hogy „sehogy”. Hála az SSI központok és oktatók interaktív munkájának, az SSI Tech XR programjába mostantól van egy új tanfolyam, mely szoros kapcsolatban áll a Tech Foundationnal, de mégis önálló igazolvánnyal zárul. Ez a tanfolyam az Advanced Nitrox. A tanfolyam elméleti tematikája megegyezik a Tech Foundationnal (továbbiakban TF). Olyannyira, hogy a hallgatók egy és ugyanazon anyagot hallgatják akár az Advanced Nitrox (továbbiakban AN) tanfolyamot akár a FT tanfolyamot célozták is meg. Sőt kezdhetik együtt egyszerre, egy helyen és időben, mivel még a könyv is ugyan az. A követelmény csak a merüléseknél tér el. Az AN tanfolyamon nem kötelezőek azok a felszerelések, melyek a TF-en igen. Ezek közül a három legfontosabb a dupla palack, a stage palack és a száraz ruha módosul egy kicsit. Ezt a tanfolyamot végre lehet hajtani egy 15 l-es, H, Y vagy dupla szelepes palackkal. A lényeg a két csatlakozás, melyet merülés közben is tud nyitni-zárni a hallgató, és így hasonló elven konfigurált felszereléssel merülhet, mint a TF hallgatók. Ezzel a felszereléssel is meg tudja tanulni azt, hogy miként zárja ki az egyik, vagy másik reduktort meghibásodás esetén annak érdekében, hogy a gázkészlet megmaradjon és meg tudja valósítani a tervezett emelkedési profilt. A gázváltás egy kisméretű stage vagy póni palackkal is megoldható, hiszen itt az EAN50-et csak a biztonság miatt használjuk. Az AN és TF merüléseken nagyon rövid, de mélyebben kezdődő biztonsági megállókat hajtunk, mint a szokványos hobbi merüléseken. Ezeknek az ideje az emelkedéssel együtt sem több általában mint 15 perc. Erre a rövidke időre elegendő egy kisebb palack is. Mivel a dupla palack hiánya és a kisebb stage jelentősen csökkentette az összsúlyt nem vagyunk nehezebbek mint egy kezdő búvár aki általában 4-5 kilóval túlsúlyozza magát. Sőt! Sokszor, ezen a szinten még pontosabb besúlyozást lehet elérni. Ha viszont egy kezdőt el lehet engedni tartalék lebegő képesség szabályzó eszköz nélkül, akkor egy AN tanuló is mehet a megszokott kisméretű tec wing-jében és nedves ruhában. A gyakorlatok és követelmények hasonlóak a TF tanfolyam anyagához. Ugyan úgy meg kell tanulni a lebegési technikákat, tartani a run time-ot és kezelni minden problémát, mit a TF tanfolyamon. Azonos módon és céllal használjuk az EAN50-et.

Felmerülhet a kérdés, akkor mire jó a kétféle tanfolyam? Azok, akik megértették azt, hogy tec-ezni csak csapatban lehet és szeretnének bekapcsolódni egy csapat életébe, hasznos tagokká válhatnak, hiszen segíthetnek a support munkákban. Felügyelhetik a dekózók állapotát, segíthetnek nekik kommunikálni a felszínnel, felszerelési tárgyakat hozhatnak és vihetnek, felszíni felügyeletet láthatnak el, hiszen az elmélet képzettségük megvan hozzá. Képesek az alapgyakorlatok végrehajtására, így biztonságosan lehet rájuk számítani egy-egy feladat közben. Értik, hogy mi, miért történik egy merülés alatt, annak mi a következménye és észrevehetik, ha valami eltér a tervtől vagy a szokásostól. A lényeg: teljes értékű csapattagként merülhetnek. A másik oldal is fontos. Egy végzett AN bele lát az egész folyamatba. Találkozik nála jóval képzettebb és tapasztaltabb búvárokkal és így kialakul egy mentori viszony, mely legalább annyira hasznos lehet, mint a közvetlen oktatás. Rengeteg kis trükk, ötlet, jó tanács kerül a tarsolyba ilyenkor, melyek segíthetnek a továbbképzéseken, a felszerelés vásárlás sokszor nehéz kérdésében, vagy egy technika tovább csiszolásában. Egy ilyen kis tapasztalatszerző „fél állomás” – nevezzük most így az AN tanfolyamot – sokkal hasznosabb, mint otthon ülni, merülés és tapasztalás nélkül hónapokig várni, amíg sikerül beszerezni a felszereléseket, vagy elhárul a továbblépést akadályozó gond. Az sem mellékes, hogy a továbblépéskor nem kell újra végighallgatni az elméletet, csupán a gyakorlatra kell koncentrálni. Az elméleti tudás birtokában, meggyarapodott tapasztalattal, sokkal könnyebben fog menni a TF különbözeti „vizsga” ami már jogosít a teljes felszerelés használatára.

Azok, akik viszont nem szeretnének dupla palackkal, stage-ekkel, száraz ruhában mélyeket merülni, de szeretnének új dolgokat tanulni és a biztonságosabban merülni végre megtehetik. Ez egy nagyon jó ismeret és képességfejlesztő program. A dekompresszióról szóló fejezetek akkor is hasznosak, ha nem merülünk deco-sat. Sokakat meglep az, amikor egy klasszikus no-deco határértéket – legyen az, táblázat vagy computer érték – beviszünk egy modern merüléstervező software-be, majd kiderül, hogy emelkedéskor végre kellene hajtani egy-egy egyperces megállót 12; 9; 6 és 3 méter mélyen is. Hogy miért is? Azért mert a mai computerekben futó modellek sok új dologgal nem számolnak és a legmodernebb „deep stop” funkció is az 1972-es Pyle féle empírikus alapokon nyugszik. A technikai világ órája sokkal gyorsabban halad! A merülés legkritikusabb és „kiszámíthatatlanabb következményekkel” járó szakasza az emelkedés. Tudjuk, hogy hatalmas különbségek vannak egyén és egyén között. A keszonokban kezelésre szorulók legnagyobb százaléka a deco környékén sem járt és mégis gond történt. Az ilyen esetek megelőzésében rengeteget jelent egy kis palack, melyben EAN50 van és csak az emelkedés és a biztonsági megálló alatt használjuk. Az ilyenkor létrehozott „oxigén ablak” majdnem kétszer gyorsabban távolítja el az oldott gázokat, mint ha levegőt használnák ugyanekkor. A felszerelésekkel hasonló a helyzet. Azt hamar belátja mindenki, hogy a két reduktor jobb, mint az egy, de ettől még hihetetlen szörnyszülötteket lehet látni egy-egy dupla szelepes mono palackon. Ezek általában több gubancot okoznak, mint amennyi előnyük van. A „bójalövés” technikái, vagy mozgás és munka egy stage palackkal, a tökéletes lebegő testhelyzet és pozíció elérése is jó adag új, hasznos tanulni való. Aki már belevágott egy tec tanfolyamba, ahol ráadták a szárazruhát és a duplát, az tudja, hogy hihetetlen volt az, hogy szinte semmi sem sikerül úgy elsőre – még másodikra sem – mint a megszokott hobbimerüléseken. Sokan hiszik, hogy jól lebegnek – és tényleg úgy is van, egészen addig, amíg valamilyen kötött feladat nem kerül a terítékre. Ekkor általában nagy a meglepetés, pedig a biztonság egyik alapeleme az, hogy pontosan akkor és abban a mélységben legyünk, amikor és ahol kell. Vagyis tudjunk lebegni! A testhelyzet természetesen ugyan ilyen fontos. Hogy miért nem tanítják és követelik meg ezeket egy kezdő tanfolyamon? Mert egy tanfolyam évekig tartana és mindenki megunná a felénél, rengetegbe kerülne, így senki nem kezdené el. Addig is, míg mindenikiből jól képzett, gyakorlott és tapasztalt búvár lesz, az oktatók, a józan ész, és a szerencse vigyáz. A tudás – Ádámot és Évát leszámítva – sohasem ártott még senkinek.

Akinek kedve van ehhez az új tanfolyamhoz, szeretne fejlődni és nagyobb elismerésben részesülni anélkül, hogy komoly befektetést kellene eszközölnie, rendelkezik 24 merüléssel és nitrox vizsgával, az kezdje az Advanced Nitrox tanfolyammal a sort! Nem bánja meg!

Jó és biztonságos merüléseket kívánunk Nektek!

Dora Gyula

A Normoxic Trimix tanfolyammal kapcsolatban felmerült kérdések közül három kérdést is közzétennénk, mivel ez a téma volt a leginkább terítéken olvasóink között.

Pontosan mitől „normoxic” egy keverék? Különböző helyeken különbözőek a besorolások. SSI-ban hogy van?

Igazad van, nincs egzakt válasz. Ha több oktatási rendszer tankönyveit végigbújja a kíváncsi búvár mást, és mást talál. Van, ahol azt írják, hogy csak a 21%, van ahol 16%-21%-ig mindent annak vesznek, és vannak köztes megoldások is. SSI-ban a 18% és a 21% közé eső oxigéntartalmat tekintjük normoxic-nak. Most jöhet az elméleti internetháború! A 21%-os csapat azt mondja: „ez a normális, innen ered a név, ezért csak ez a normoxic”. A 16-21%-ig elv azt mondja: „ez az a tartomány, ami a felszínig használható, tehát ez a normoxic”. Az SSI oktatók legnagyobb százaléka úgy látta jónak, hogy a Normoxic Trimix tanfolyamon csak a 21%-os keverékeket lehet használni, de a vizsgázott személy gyakorlatának függvényében lemehet 18%-ig is. Itt még van biztonsági tartomány a – besorolás, megnevezés és vita nélkül – „veszélyesen kevés” 16% oxigéntartalom előtt. Az SSI nem azt mondja, hogy ez vagy a definíció jó, hanem csak azt, hogy ez a tartomány biztonságos ezzel a képzéssel, és ez az igazolvány erre jogosít.

Szereztünk egy dekó progit és egy fenékidőhöz több órás differenciával is létre tudunk hozni dekókat. Melyik a jó?

Eltekintve a „szereztünk” kifejezés mögött rejlő tartalomtól lenne még egy-két apróság. 1. Jó dolog ismerkedni és játszani egy ilyen programmal és megvizsgálni mikor, mi történik és elgondolkodni azon, miként áll összefüggésben ez a tanultakkal – már ha vannak ilyenek. Remélem nálatok vannak! 2. A beállítások helyességéről vérre menő viták folynak komoly szakmai és nulla szakértelmű helyeken. Néha-néha egyik vagy másik csoport domináns hímje át-át írogat a másik helyekre, így aztán ezekről a helyekről származó infók, csak eléggé nagy, saját tapasztat alapján értékelhető vagy osztályozható. Nemrégiben beszélgettem egy komoly teljesítményt nyújtó magyar technikai búvárral, egy 120 méteres merülés tervezéséről. Az általa alkalmazott beállítások, sőt a használt gázok is teljesen mások voltak, mint az, amiket mi használunk. Ennek ellenére a közel két órás merülés 6 perc differenciát idézett elő a két terv között. Hogy kinek van ! De a tréfát félretéve,Jigaza, ki csinálja jól? Természetesen mi  mindegyikünk járt ott többször és vissza is jött. Van egy szabály: ami működik, az működik. De sokszor nagyon sokba kerülhet egyedül rájönni arra, mi működik és mi nem. 3. Ha van oktatód, kövesd őt és kérdezd őt, mert ő is többször visszajött! Tanulj ott addig, amíg el nem éred az ő szintjét, vagy legalább azt a szintet, amivel meg tudod ítélni, hogy ő milyen kaliber. Ha nincs mentorod, akkor keress egyet, addig, amíg teheted!

Miért más egy ugyan olyan fenék idejű levegős és trimixes merülés dekompressziója? Nem semleges a hélium is mint a nitrogén?

A kérdéskörről több polcnyi könyvet adtak már ki, melyek nagyon komoly mélységekig taglalják a mikénteket és hogyanokat. Nehéz most húzni egy határt arról, hogy mi is legyen a válaszban. A kérdésedből ítélve még csak most kezdesz ismerkedni ezzel a világgal, ezért talán elég annyi, hogy a semleges gázok nem egyformán viselkednek. Más és más az oldódás sebessége, a különböző testszövetekben, másként raktározódik, és más az a kritikus gázfeszültség – szöveti túlnyomás – melyet el tud viselni buborékképződés nélkül a szervezet. A hélium egy nagyon gyors gáz, mely könnyen szaturálódik a szervezetben és nagyon gyorsan ki is válik onnan. Ebből adódik az, hogy emelkedéskor sokkal óvatosabbnak kell lennünk. Mélyebben kezdjük a megállókat, és lassabban emelkedünk, így adunk időt magunknak a nagy mennyiségű és illékonyabb gáz biztonságos leadására. Nagyon-nagyon röviden ennyiből talán érthető a lényeghez, bár a teljes valósághoz még rengeteg minden tartozna. Ezt talán a tanfolyamon megválaszolják majd neked.

Dora Gyula

Az eredeti cikk a Sea Watch Press oldalain jelet meg. Mára a tanfolyam anyaga kicsit praktikusabb és modernebb lett A mostani aktuális anyagról írtam egy összefoglalót.

Olvasd el az XR Nitrox – A “kezdő” Technikai Búvár Tanfolyam anyagát! Látni fogod… Még lányoknak is megy. 🙂

Art-of-diving-buvar-akademia-technikai-buvar-oktatas-banner-XR-Nitrox-550

Olvasnék még erről a világról!

 

 

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.