Dekompressziós technikák – Technikai búvárkodás

Hasonló írások erről: Technikai búvár oktatás | 0

… avagy a Tech XR Decompression Procedures

Úgy vettük észre, hogy az előző cikk nagyon sok olvasó figyelmét felkeltette, és rengeteg kérdést kaptunk. Ezekre a kérdésekre természetesen válaszoltunk is a kedves olvasóknak, valamint a legfontosabbakat, most a cikk végén közre is adjuk. Köszönjük a sok biztató jókívánságot is, melyek pozitív energiája reméljük ismét visszakerül a nagy körforgásba és valamely tanfolyamon vissza adhatjuk Nektek.

A múltkori alaptechnikákról szóló cikk után mostani cikkünkben még mélyebbre próbálunk hatolni a technikai képzés tematikájában, ok okozati összefüggéseiben, és technikai titkaiban. Ha túlvagyunk a legfontosabb alapokon – azaz ismerjük a legmodernebb felszerelés konfigurációkat és képesek vagyunk pontosan koordinálni magunkat minden pillanatban – akkor kezdődhet a „mélyebb merülés”. Ennek elengedhetetlen része az elméleti ismeretek jelentős bővítése. Itt nem olyan „elméletieskedő” elméletre gondolok, mely pl.: a mitokondriális oxigén parciális nyomás viszonyainak fejtegetése a széndioxid-felhalmozás függvényében, hanem azokra a fontos és nélkülözhetetlen ismeretekre, melyek felhasználói, gyakorlati szinten foglalkoznak a dekompressziós technikákkal. Ez a világ a mai napig rengeteg bizonytalan faktorral, papíron gyártott elmélettel és félreértelmezett célmegközelítéssel tarkított hibát tartalmaz, valamint a mai napig fejlődik, változik. A hobbi tananyagok sok esetben csak óvatosan érintik néhány ide vonatkozó téma alapját, de használható következtetéseket nem lehet levonni belőlük, így ezt ezen a szinten kell megtenni. Az elméleti rész – biztos, ami biztos – átismétli azokat az alapokat, melyeket az előző tanulmányokból illene tudni. Ilyenek az általános fizikai törvényszerűségek, a gáztörvények, a gázok abszorpciójával, oldódásával foglalkozó ismeretek, és a deszaturáció azaz a kiürülés folyamata. Ezek közül több elmélet is a terítékre kerül, mely ismereteket, tapasztalatokat, valamint egy kis történetiséget is nyújtanak a hallgató számára. A „mese” fél telítődési idők (half-time) és az M értékek körül kezd kissé kalandossá válni. Megértjük miként működik a táblázatunk és a computer. Itt ne a klasszikus DiveCon vagy Divemaster esetleg oktató szinthez tartozó „érdekes, de mire lehet ezt használni” szintre gondoljunk. Sok-sok új van a tananyagban: a szuperszaturáció kérdése, Pyle elmélete, a Brian Hils elmélet, kérdések az RGBM és a VPM modellről, munka a gradiens faktorral, és még egy sor olyan kérdés, melynek ismerete után kissé mosolyogva veszed elő majd a computered. Elemezve ezeket az elméleteket és a mára megismert alaphibáikat, megértjük azt, hogy miért nem tökéletesek – vagy pontosabban – milyen hibával dolgoznak a mai dekompressziós modellek és így azt is, miért kell másként tervezni és végrehajtani egy tec merülést. A sok érdekes és meghökkentő dolog közül csak egy az úgynevezett deep-stop elmélet melyet már régen alkalmazni kellene az összes hobbi táblázat és computer matematikai modelljében – de még mindig csak gyenge kísérletet találunk.

Bebizonyosodott, hogy a fiziológiai különbségek, a merülés fizikai terhelése, a merülés előtti napok és órák fizikai, sőt szellemi igénybevétele olyan szintű differenciákat képes létrehozni a gázok oldódásában és kiürülésében, melyek az alap modell értékeit 20-50%-ban is elmozdíthatják. Mivel a valós folyamatok nem mérhetők, így nem is számíthatók bele a merülési tervbe egy konkrét számként, másként kell segíteni magunkon. Egy szándékosan lassított eljárással kell emelkedni melyre több elméletet is gyártottak. A lényeg: jelentősen csökken a spontán deco (olyanok, akik minden szabály betartása mellett lettek betegek) száma. Ezen ismereteket már a hobbi búvároknak is tanítják azokon a helyeken ahol technikai merülésekkel foglakoznak, hiszen ez nem a tec anyagok része, csupán egy korrektebb eljárás, mit a 18m/perces „felrakétázás” melyről a legtöbben nem is tudják, hogy mennyire elavult.

A másik érdekes és elengedhetetlen ismeret a gázváltásokkal foglalkozó fejezet. A mai modern dekompressziós merülések elengedhetetlen eleme a gyorsított dekompresszió. Ez a technika azon alapszik, hogy ha emelkedéskor egyre alacsonyabb és alacsonyabb inert gáz tartalmú keveréket használunk (EAN 36, EAN 50, Oxigén) akkor a test szöveteiben oldott gázok leadása gyorsul. Az oxigénablak és az EAD érték kapcsolatának megértése és alkalmazása oly sokkal rövidebb dekompressziós időket követel, mint az, amikor ugyan azt a gázt használjuk, mint amit a fenéken. Ez az idő lehet akár 30 vagy 50%-al kevesebb, mint az eredeti terv, ami nagyon komoly különbség egy 3-4 órás deco esetén. Ehhez kapcsolódik a ideális gázok ismerete, optimalizálása és a töltési eljárások alkalmazása is.

Fontos téma a narkózis folyamatának és hatásainak részletes megértése is, hiszen a kiterjesztett merülések esetén nagyobb a felszerelés és a feladatterhelés, így a narkózis befolyásoló tényezője sokkal nagyobb jelentőséggel bír, mint egy hobbi merülésen. Ez a terület már kapcsolódik a következő szinthez, a Normoxic Trimixhez. Bármilyen merülést is hajtunk végre, fontos, hogy elkerüljük, vagy csökkentsük a narkózis szintjét. Ez megtehető a hélium alkalmazásával és befolyásolható (bár igencsak kismértékben) néhány gyakorlati technikával. A legfontosabb talán az, hogy megértsük és elfogadjuk azt a tényt, hogy a narkózis jelen van egy bizonyos szint alatt. Sokakat hallani arról, hogy ők voltak 40-en 50-en 60-on és ők nem éreztek semmit. És ez még akár igaz is lehet! A gond az, hogy a narkózis nem olyan, mint a 6-os villamos, melyről nyilvánvaló, hogy gond lesz belőle ha „szembe jön”. Narkózis esetén nem plusz érzések jelennek meg, hanem tompulunk, lassulunk, melynek első fázisait a tapasztalatlan búvár nem érzi a stressz miatt, így kiteszi magát a hibázás lehetőségének. Természetesen foglakozunk ismét felszerelésekkel, melyekből kiemelt hangsúlyt kap a hiperoxikus keverékekhez használt palackok és reduktorok és a keverési eljárások felszerelései. Mélyebben foglalkozunk olyan kérdésekkel, mint a hypothermia, a hipercapnia és a vasodilatation, a PFO, a hidratáció, a DCS, CNS, melyek már többé kevésbé ismertek kell legyenek az előzetes tanulmányokból.

A gyakorlati területen is új megfontolandók kerülnek terítékre, hiszen átlépjük a NDL-t. Elég lesz-e a gáz, mennyit kell vinni, mi történik, ha ez vagy az elromlik, elveszik. Miből mennyi tartalék kell, legyen az felszerelés, gáz vagy társ? Mikor kell visszafordulni, mi van gázvesztés esetén, mit kell tenni kihagyott vagy megsértett deco esetén? Hosszú az izgalmas kérdések sora. Természetesen a probléma megelőző és megoldó technikák is szerepelnek ebben a nagyon fontos mérföldkőnek tekinthető tananyagban. Ilyenek a biztonsági S-drill, emelkedési technikák, gázmegosztási, vontatási, és mentési technikák, munka stage palackokkal, orsókkal, kötelekkel, zsinórokkal és bójákkal esetleg mindez egyszerre. Sőt még olyan nagyon nagy viták kereszttüzében lévő téma is helyet kapott a hivatalos tananyagban, mint az IWR azaz a vízben történő rekompresszió.

A nyíltvízi merülések folyamán elsőkén szintén kis mélységekben kezdjük „megkeseríteni” a jelölt dolgát. Rengeteg szimulált mélymerülési gyakorlatot és vészhelyzeti teendőt ismétlünk át egészen addig, amíg nem megy tökéletesen. Ez fontos, hiszen éles dekompressziós helyzetben nem biztonságos a problémák szimulálásával foglalkozni. Nagy hangsúlyt kap a merülési terv perc pontosságú betartása, valamint a gázváltások és a csapatban merülés szigorú rendjének begyakorlása. Ezen a szinten már több palackot használva a 8 merülés alatt elérhetjük az 50 méteres határt. Többen erre azt mondhatják – ez nem egy komoly dolog, én is voltam ott. Ez így van. Sokan voltak már néhány percre 50-en – amit most nem szeretnék kommentálni, de azért egy 40-50 perces fenékidő, az ugye más lehet? Főleg úgy, hogy még biztonságos is. Mindenre van idő, béke, nyugalom, lebegés…

Kérdések az előző cikkhez:

“Szia Gyula! Úgy érzem, a felszerelésekről eléggé keveset írtál. Miért nem adsz több konkrét infót? Hol, mit, mennyiért? Amúgy a többi tetszett.”

Kedves K.Z. A felszerelések megismertetése nem egy cikk feladata. A „titkolózás” szándékos, mivel ma nagyon sok olyan esettel találkozunk, ahol az interneten tudás nélkül megrendelt vagy bolti eladók hozzáértése alapján összeállított rémületekkel állítanak be, és tesznek fel olyan kérdéseket, melyekből látszik az, hogy fogalma sincs az egészről. Meg kell értenie mindenkinek. Ez nem a cuccvásárláson múlik. CSAPAT, TUDÁS, FELSZERELÉS. Ez egyszerre kell. Rengetegen jártak már úgy, hogy valahonnan megvették a „tutit”, majd a tanfolyam első napján el is kezdték árulni, mert rájöttek, hogy amit vettek az marhaság. Az internetről másolást pedig fejezd be, mert sehová nem vezet. Mesélek egy példát. Egyszer elszakadt a száraz ruhám cipzárjának a fogantyúja. Belekötöttem egy 4-es zsinórt, és használtam tovább. Dorogon, ezt meglátta egy autodidakta tec búvár, aki azonnal át is alakította a sajátját ehhez hasonlóra, majd büszkén odajött és így szólt: „már az enyém is tec-es”. Igaz, hogy az ő általa alkalmazott megoldás olyan beakadási lehetőségnek volt megcsinálva, hogy ember legyen aki megoldja, de az övé is tec-es. A lényeg nem derül ki legtöbbször a látványból. Csapatot keress, azok majd útbaigazítanak, hol, mit és hogyan!

“Sziasztok! Hogyan lehet csapatot keresni? Mindenki azt állítja magáról, hogy „itt a legnagyobb és legjobb és leg… stb”.

Kedves D.M.! Hidd el, ha objektíven nekiáll valaki, 5 óra alatt megtalálja a magyar tec élet azon csoportjait, akikre illik ez a jelző. Menj egy kört, és kérdezz rá a többi csapatra. Akik számítanak, azokról mindenki hallott, akiket tec-es berkekben nem mindenki ismer, azt kihúzhatod a listáról. A megmaradtakat egy kézen meg lehet számolni. Innen a szimpátiád dönt, szakmailag úgyis csak jóval később tudsz majd elemezni.

“Mi az a DIR? Kerestem DIR oktatási rendszert, de nem találtam, csak DIR felszerelést. Hogy van ez?”

Kedves M.B.! Van itt egy kis anomália nálunk a DIR-rel. A DIR nem egy felszerelés, a DIR nem egy tanfolyam vagy rendszer. A DIR egy gondolkodásmód megnevezése. Ennek a filozófiának a megalkotói a WKPP búvárai voltak. Ma a GUE képviseli az oktatási rendszert. De!!! A DIR régen elszakadt már a fent említett nevektől és önálló életre kelt. Többen tanítanak ezen filozófia alapján, mivel megoldható az elv integrációja. (már ha valaki tényleg érti és HASZNÁLJA IS) DIR-t nem lehet venni. Nem lapul a boltok polcain a Halcyon márkanév alatt, nem adható át bolti eladók által zacskóba, vagy kedvezménybe csomagolva. CSAK AKKOR SZEREZHETED MEG, HA A RÉSZÉVÉ VÁLSZ. Minek is? Egy csapatnak, mert e-nélkül csak felszerelés tulajdonos vagy. Még a használatához sem fogsz érteni rendesen. Ha vannak képzett társak, azok segítenek haladni, ha csak megveszed, a felszerelést, az nulla.

“Sziasztok! Kinél vegyek felszerelést, hogy tec búvár legyek. “

Kedves F.K.! Sehol! Ettől nem leszel tec búvár. Az oktatód és a csapat majd segít. A „boltokat” és az instant internet tec-et felejtsd el!

“Sziasztok! Nem akarok tec-ezni, de sokszor láttam hobbi háttámlás felszerelést. Akkor ez hogy van? Ezt azok a tec-esek használják, akik éppen hobbiznak? “

Kedves K.G.! A háttámlás BCD nem jelent tec merülést, csupán egy praktikus ötletet, ami mindenkinek és minden szintem használható Open Watertől 120-ig.

Még rengeteg kérdés volt, de most csak azokat akartuk megválaszolni, melyekről úgy érezzük, hogy fontos a nyilvános rendbe tételük, mert van itt egy kis kavarodás a fejekben.

Jó és biztonságos merüléseket kívánunk!

Dora Gyula

Ez a cikk az SSI Technikai búvár ágának születésekor íródott általam és a Sea Watch Press – 2006 “A második lépés” címmel jelent meg. Azóta a technikai búvár tanfolyamokat az oktatók javaslatai alapján többször átdolgozták és módosították. A mostani aktuális tanfolyam anyagáról született egy oldal.

Olvasd el az XR Nitrox – A “kezdő” Technikai Búvár Tanfolyamanyagát! Látni fogod… Még lányoknak is megy. 🙂

Art-of-diving-buvar-akademia-technikai-buvar-oktatas-banner-XR-Nitrox-550

 

Olvasnék még erről a világról!

 

 

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.